Reni_terv

Boros Reni

Test és Lélek

Üdv Cselekvő!

“Szeretned kell magad annyira, hogy képes legyél tenni az egészségedért!”

By Boros Reni

IMG_20210817_162322

Többször fogod tőlem a “közös gondolkodás” vagy úgy egyáltalán a “gondolkodás” fogalmát hallani. Sokszor csak erre tudsz hagyatkozni.

“Nincs megoldó egyenlet,
és nincs titkos recept,
vagy biztos elmélet.“

                                   (Ossian)

Nagyon sok az információ, konkrétan dömping van. Van amikor úgy érzem, téboly, ami körülvesz. Szerintem ezzel Te is így lehetsz. A frász kerülget, össze vagy zavarodva, nincsenek kapaszkodóid, úgy érzed olyan autót vezetsz, aminek négyzet alakú kerekei vannak, mindettől stresszes vagy. 

Egyszer megütötte a fülem a mondat, miszerint hiteles információk után alakítsak ki véleményt dolgokról.  OK, ez még mindig lehetett volna téboly a köbön. Mert hát mégis hogyan döntjük el, mi a hiteles. Nem áltatlak, nem könnyű. De nekem az nagyon sokat segített, hogy elgondolkodtam. Igen, két tudós ugyanabban a témában két teljesen különböző kutatási eredménnyel szolgálhat, ami szintén nem könnyít a dolgokon. Itt nem elég a megérzésekre hagyatkozni, hogy számomra melyik vélemény szimpatikusabb. Ilyenkor mentem tovább. És tovább. Ha kellett még tovább, további információkért. És ez egy melós sztori.

ÍGY TUD MINDENKI SAJÁT MAGA FELELŐS DÖNTÉST HOZNI.

A minap olvastam egy jó kis történetet, ami azt hiszem nagyon jól illik ide.

“Egy alkoholista apának két fia volt. Egyikből üzletember lett, a másikból alkoholista. Amikor megkérdezték: Hogy lettél az, ami vagy? Mindketten azt válaszolták: Az apám alkoholista volt.
MINDEN A TE DÖNTÉSED!
(Forrás: Internet) 

Hogy miért csinálom, amit csinálok? Miért hiszek én ebben az egészség dologban olyan nagyon? Azt mondják, arra vagyunk “tervezve”, hogy akár 100-150 évig éljünk. Huhhhh… ez sokkoló, ugye? Pedig állítólag lehetne! De mégsem! Mi és hol romlik el? Ezzel most nem azt mondom, hogy 150 évig fogunk élni. Törekedni tudunk, hogy javítsunk a mostani átlagon.

Azt itt az elején el kell hogy mondjam: a proaktív, azaz cselekvő-megelőző hozzáállásban hiszek. A körülményekhez és lehetőségekhez képest.

Sajnos, nálam is kialakultak egészségügyi kihívások, annak ellenére, hogy tizenöt éves korom óta figyelek, tudatos vagyok. Rá kellett jönnöm, hogy a körülményekhez és lehetőségekhez képest. Én is jártam abban a cipőben, hogy meg kellett valami problémát oldani. A saját tapasztalatomról majd később olvashatsz.

Mit értek a körülmények és lehetőségek alatt?

Egy vásárlás alkalmával jó pár évvel ezelőtt, éppen a húspult előtt álltam, várakoztam a soromra. Néztem azt a rengeteg húst, ami ott ki volt rakva. Akkor és ott azon kezdtem gondolkodni (mert hát időm éppen volt), hogy ez csak egy húspult, egy boltban. Mivel nagyon vizuális vagyok, elkezdtem a fejemben összeadni a városomban található különböző boltok húspultjait. Majd egyre tágítottam a képet… szomszéd falvak, kis- és nagyvárosok, megye, megyék, ország, szomszédos országok… Egy ponton meg kellett állnom, mert nem bírtam befogadni a képet. Megrémísztett! És akkor valami bekattant. Egy felismerés. A kérdés! “Honnan van ez a rengeteg étel?” Itt nem állt meg a gondolatmenet, mert a mennyiség mellett az időfaktor is belépett a képbe. “Hogyan és mennyi idő alatt tud ennyi állat felnőni, hogy folyamatos az utánpótlás?” Én egy kicsi városkából származom. Nagyszüleim és még a szüleim is tartottak állatokat. Láttam a folyamatokat. Mind az állattartásban, mind a növénytermesztésben. Márciusban nem volt otthon a gyümölcstálon sem szilva, sem szőlő, decemberben “friss” paradicsom vagy uborka, és folytathatnám a sort bármelyik szezonális gyümölccsel és zöldséggel.

A fenti húspultos gondolatmenettel tudatosodott bennem az intenzív gazdálkodás fogalma. A körülmények és lehetőségek. És amikor képzésekre kezdtem járni, különböző előadásokat hallgattam meg, cikkeket olvastam el – akkor kezdek összefüggések érthetővé válni. 

Az egyik előadáson egy orvos, Dr. Tihanyi István azt mondta, hogy tulajdonképpen jóllakott éhezők vagyunk. Mennyiségi és nem minőségi evők vagyunk. Hát ezen is érdemes elgondolkodni. Majd hallottam ugyanezt Szendi Gábortól és Prof. Dr. Márai Gézától is. Alapjában véve több, mint 7,5 milliárd embernek nehéz minőségi evőnek lenni, mert
“táplálékaink mai értéke a korábbinak töredéke.” 

Érdemes elgondolkodni és szépen lassan elkezdeni összerakni a puzzle darabjait. Rengeteg az élelmiszer. Milyen érdekes szó ez is: élelmiSZER. És abszolút logikusnak is tűnik. Tehát bőven van mit ennünk, mert az intenzív gazdálkodás gondoskodik rólunk, csak éppen tápanyag, azaz ásványi anyag, vitamin és nyomelem jelentős mértékben csökkent bennük. A vegyszerek használata és az antibiotikummal kezelt állatok pedig hab a tortán.

„Az emberi szervezetben a vitaminok és ásványi anyagok optimális koncentrációja szükséges ahhoz,

hogy testi, lelki, szellemi téren jó közérzettel rendelkezzünk. Vagyis minden baj, betegség okát ezek hiányában kell keresnünk.”

Dr. Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas, német származású amerikai kémikus,az ortomolekuláris medicina atyja

Nem újkeletű dolog Dr. Linus Pauling kutatásainak eredménye. Hippokratész is megfogalmazta, hogy minden probléma a belekben kezdődik. Nem töltődik a szervezetünk, mindemellett pedig olyan lerakódások vannak a belekben többek között a bevitt gyógyszerekből, növényvédő szerekből, műtrágyából, ami komoly gondokat okozhat belül. Én azt most tudtam meg, hogy a műtrágya földgázból készül. Hát ehhez nem is fűznék különösebb kommentet. A bőrünk a legnagyobb szervünk. Ugyanúgy a bőrünkön keresztül is, de akár belégzéssel is vegyszereket juttatunk a szervezetünkbe. Érezzük ennek következményeit? Fejfájás, migrén, puffadás, reflux, hajhullás, rossz közérzet, cukorbetegség, allergia, ekcéma, pikkelysömör, asztma, pajzsmirigy rendellenességek, érrendszeri problémák, csak hogy párat említsek. De a modern kor is rejteget kihívásokat. Újabb és újabb egészségügyi problémák jelennek meg, amelyek nem léteztek korábban ilyen mértékben, mint például az inzulinrezisztencia, endometriózis, újabb és újabb autoimmun betegségek, figyelemzavar, pánikbetegség. 

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagyok orvos, nem diagnosztizálok, nem gyógyítok. Sokkal inkább a megelőzésben hiszek, hogy odafigyelünk saját magunkra. Hogy az egészséges szervezetünk az is maradjon, és ne vágjuk tönkre. 

Rendkívül fontos odafigyelnünk a kiegyensúlyozott, változatos étrendre, hogy az teljes értékű és feldolgozatlan legyen, de azzal sem árt tisztában lenni, hogy meg kell támogatni magas minőségű, az egészség szempontjából kulcsfontosságú táplálékkiegészítőkkel.

“Lehet eléldegélni valameddig és lehet minőségi életet élni jó sokáig. Hogy kinek melyik jut, nem csak szerencse kérdése, hanem a megfelelő táplálékkiegészítők szedésén is múlik. (…)
Számos érv szól amellett, hogy az esszenciális tápanyagokból külön pótlást vigyünk be a szervezetbe.”

“A korrekt tájékoztatáshoz való hozzájutás alapvető emberi jog.”

Dag Viljen Poleszynski, PhD   Seven Arguments for Taking Nutritional Supplements

Töltsd le ingyen

Utazás belülről kifelé

Mert van megoldás!

Amennyiben az élelmünkben nincs benne megfelelő mennyiségű tápanyag, akkor ki kell azt egészíteni. Milyen szép is a magyar nyelv megint csak. Itt jönnek képbe a táplálékkiegészítők. Nagyon is komoly létjogosultságuk van. A megfelelő táplálékkiegészítőknek.

Mit jelent az, hogy megfelelő táplálékkiegészítő? Azt, hogy nem mindegy mit szedsz és honnan szerzed be! Segíteni szeretnék információval és közös gondolkodásra invitálni. Az információ nagyon sokat tud segíteni. Sokan vallják, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, lehetőleg a saját kertből, mert az a tuti, és akkor rendben leszünk. 

Először is, a saját kertet is érik a környezeti hatások. Pont. 

Én azon szerencsések közé tartozom, hogy van saját kertem. Na de!!! Bio Zöldségtermesztésbe kezdtünk, amikor családi házunk lett. Kitartóan!!! Csakazértis!!! Évről évre!!! Holott minden évben ugyanazt tapasztaltuk, hogy iszonyatosan nehéz: mindennel sokat dolgoztunk, az eredmény mégis nagyon silány volt. Voltak rajtunk kívül álló tényezők. A növényeket megtámadták a kártevők. Próbálkoztunk rézgáliccal, körömvirágot ültettünk a növények közé, csalánlevélből csináltunk permetezőszert (ami minket majdnem kiirtott a szagával, de a kártevők maradtak), neemolajjal is permeteztünk… szóval, hogy megmentsük a termést, komolyan harcoltunk, mert egy idő után már harcnak fogtam föl. Őszintén bevallom, a végén vesztettünk. Rá kellett jönnünk, hogy nem működik vegyszerek nélkül. Egyszer-egyszer permetezni  kellett volna. Így abbahagytuk a zöldségtermesztést. És tudom, hogy sokan meg is teszik. Permeteznek. Hallottam már olyat, hogy szívből ajánlotta nekem ismerősöm a gyümölcsöt a kertjéből, hogy az bio. Megkérdeztem tőle, hogy: “Te nem permetezel?” A válasz: “Csak egyszer volt lepermetezve tavasszal.” (Vegyszeres permetezést kell ezalatt érteni). És ő meg volt győződve arról, hogy az bio. 

A beszerzés persze szintén nem egyszerű. Ki tudja miben mi van, amit megvásárolunk.

Másodszor pedig, sok embernek nincs is kertje. Ők meg aztán tényleg csak a piacra, szupermarketre, biogazdákra, ki-mire, támaszkodhatnak.

Véletlenül se gondold azt, hogy le akarlak beszélni a kertészkedés örömeiről. Én is szeretem a kertem, de már másképp lelem örömöm benne. Sok dísznövényt ültettünk. Zöldségeket nem termesztünk, viszont vannak gyümölcseink. Azokról próbálom összegyűjteni a kártevőket –  A POLOSKÁKAT, ameddig be nem takarítottam a számunkra szükséges gyümölcsöt, illetve ameddig van hozzá energiám meg gyomrom. Utána pedig a maradékot hagyom, hadd élvezzék ők is.

Töltsd le ingyen

A táplálékkiegészítők fontossága